Versek

Ha nekem lovam lenne...

Ha nekem lovam lenne,
Rengeteget lennék vele,
Ha beteg, a álmára én vigyáznék,
Ha szomorú volnék, vigasztalásért
hozzá fordulnék.

Ha nekem lovam lenne,
Engem ő a fellegekbe vinne,
Szárnyalnánk fenn, fenn a légben,
És mindent megadnék, amit kérne.

Ha nekem lovam lenne,
Tudásom csak úgy növekedne,
Eredményem mind közül kitűnne,
Mindenkit lehagynék gyorsan, ügetve,
S anyukám ezt elhinné,
Holnap már a nyergemet vinné.

Simon Sarolta

Vers a lovakról

Lovak, lovak, gyönyörű lovak!
Vágtáztok lent a réten,
MInt a lemenő nap,
oly szépen.

Nem baj, ha leesünk rólatok,
Hisz nema ti hibátok!
Szeretünk benneteket,
Talán mindenki
A kerek világon.

Szerető Tünde

--------------------

Az álomló

Paripa repked a fellegekben,
röppenve száll.
Magasabbra, magasabbra,
egész nap meg nem áll.
Boldog vagyok, mert
mindig vele álmodom.

Kis Szabina

--------------------

Első találkozás

Drága kicsi lovam!
Most látlak először,
de az enyém vagy!
Hallgasd!
Még a szél is nekünk dalol!
Nézd!
Még a nap is ránk süt!
Tudom, nagyon jól tudom,
Barátok leszünk!

Simicska Gréta

--------------------

Barátom egy ló

Barátom egy ló,
Úgy hívják,Bolygó.
Hidegben téli bundát növeszt,
De nem vesz fel hozzá övet.

Lépés, ügetés, vágta,
Ez a jelszó: csak bátran!
Ha terepre megyünk, izgatott,
Várja, hogy elérjük a dombot.

A karámon kívül más az élet,
Elmesélem, mi esett meg.
Az erdőben hangok halmozódnak,
Erre a lovak megugorhatnak.

Aki nem ül jól a nyeregben,
Könnyen lila foltot szerezhet.
Én is lepottyantam már,
S az néha nagyon fáj.

Bolygó kinevetett,
És szaladni kezdett.
Gyorsan visszapattantam,
S ő ment tovább alattam.

A madarak vígan csiceregtek,
Lovam feje ide-oda tekergett.
Egyszer csak...ni, egy ösvény!
És ott voltunk, az erdő közepén.

Nagy világosság: egy tisztás van ott!
A Bolygó égnek meresztett füllel
Szelte át a porondot.
Menjünk haza!
Kimerült lovamat cárja az abraka.

Otthon leszedtem nyerget-kantárt,
Megsimogattam foltos orrát,
Jutalmul kapott egy piros almát.

Nem számít sem eső, sem hó, Lovagolni mindig jó!

Patarcsity Mónika

Van nekem egy pacikám

Van nekem egy pacikám,
A neve pedig Marcipán.
Nincs ugyan négy kereke,
De benzin se kell bele.

Van neki négy lába,
De az is vágtára,
Van neki patája,
S az is csak vágtára.

Vágtára, vágtára,
De miért vágtára?
Hazsnálhatja másra,
Mondjuk, lovaglásra!

Van nekem egy lovacskám,
A neve pedig Marcipán.
Róla írtam ezt a verset,
Ő is nagyon örült ennek.

Stadler Elizabeth

--------------------

Apostol

Fekete alapon barna orr?
ő az én lovam: Apostol.

Etetem, itaom, lecsutakolom,
Sokan szeretik, de én gondozom.

Eladja az Apostolt Tóni bácsi,
A lovarda az övé, ő vezeti.

Szüleimnek mondtam, vegyük meg!
Csak annyit mondtak: Minek neked?

Ágoston Janka